Az Egyesület Alapszabálya
I. Általános rendelkezések
1. §
(1) Az egyesület neve: Első Magyar Lovaskocsis Egyesület
(2) Székhelye: 6331 Foktő, Október 6. u. 47.
(3) Az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a magyar lovaskocsis hagyományok felélesztése, bemutatása, megjelenítése.
(4) Az egyesületet tagjai szabad akaratukból hozták létre.
(5) Az egyesület tevékenységét önállóan és más érdekképviseleti szervekkel együttműködve fejti ki.
(6) Az egyesület önálló jogi személy, amely tevékenységét jelen alapszabály rendelkezései és a hatályos jogszabályok szerint végzi.
(7) Az egyesület működési területe kiterjed az ország egész területére.
(8) Az egyesület sem közvetlenül sem közvetve politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és egyházaktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(9) Az egyesület alapító tagjainak névsorát az Alapszabály 1. melléklete tartalmazza.
(10) Az egyesület tagjegyzékét az Alapszabály nem nyilvános részeként, elkülönítetten kezelt 3. melléklete tartalmazza.
II. Az egyesület célja és feladata
2. §
(1) Az egyesület célja a magyar lovaskocsis hagyományok ápolása, felélesztése, bemutatása, megjelenítése.
(2) Az egyesület célja a lovaskocsizás eszközeinek bemutatása, az eszközök készítésének bemutatása.
(3) Az egyesület célja a lóval való helyes bánásmód bemutatása, a lótartás népszerűsítése.
(4) Az egyesület célja a falusi életmód népszerűsítése, eszközeinek, hagyományainak bemutatása.
(5) Az egyesület célja a hagyományos lovaskocsis eszközök előállításának ösztönzése.
(6) Az egyesület célja a földművelés és állattenyésztés hagyományainak, ősi eszközeinek bemutatása, e hagyományok ápolása, életben tartása.
(7) Az egyesület célja a lovaskocsizás, földművelés, állattenyésztés hagyományos eszközei készítésének ösztönzése, az eszközöket készítő mesterek felkutatása, tevékenységük, szakmájuk, munkájuk bemutatása.
(8) Az egyesület céljainak megvalósítása során együttműködik a hasonló célokat követő más társadalmi szervezetekkel, és az állami szervekkel.
(9) Az egyesület kitűzött céljait népszerűsítő rendezvények, közösségi aktivitások, sport- és szabadidős tevékenységek, kiállítások, rendezvények szervezésével, művészek, mesterek és kiadványok támogatásával kívánja elérni.
(10) Az egyesület feladata az egyesületi tagok rendelkezésére álló kapacitások jobb kihasználásának elősegítése, tevékenységük fokozása, kapcsolódó szolgáltatások összehangolása, új célcsoportok felkutatása, igényeik kielégítése.
(11) Az egyesület segítséget nyújt az egyesületi tagoknak programjaik és szolgáltatásaik megszervezéséhez, közönségkapcsolataik kiépítéséhez, a szolgáltatások, programok kiajánlásához.
(12) Az egyesület feladata érdekérvényesítési metodika kidolgozása, tagjai számára az érdekképviselet megszervezése.
(13) Az egyesület elősegíti, hogy a tagokon kívül, mások is részesüljenek az egyesület szolgáltatásaiból.
(14) Az egyesület csak a célja megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet. Az egyesület elsődlegesen gazdasági célra nem alapítható.
III. Az egyesület tagsága
1. A tagsági jogviszony keletkezése
3. §
(1) Az egyesület tagjai lehetnek azok a természetes személyek, jogi személyek, vagy ezek jogi személyiség nélküli szervezetei, akik (amelyek) az egyesület céljaival egyetértenek, a feladatok végrehajtásában részt vállalnak, az Alapszabály és egyéb belső szabályzatok rendelkezéseit, az anyagi forrás felhasználását magukra nézve kötelezőnek fogadják el.
(2) Az egyesületbe való be- és kilépés önkéntes.
(3) A tagsági viszony keletkezésére irányuló eljárás az új tag írásbeli felvételi kérelmére indul, melyet az egyesület elnökének kell benyújtani. Az egyesületi tagság a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.
(4) Az egyesület tagjai egyidejűleg más szervezetnek is lehetnek a tagjai.
2. A különleges jogállású tagság keletkezése
4. §
(1) Az egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes személyek, jogi személyek, vagy ezek jogi személyiség nélküli szervezetei, akik (amelyek) az egyesület céljaival egyetértenek, és az egyesület tevékenységét vagyoni hozzájárulással támogatják.
(2) A pártoló tagsági viszony keletkezésére irányuló eljárás az új pártoló tag írásbeli felvételi kérelmére indul, melyet az egyesület elnökének kell benyújtani. Az egyesületi pártoló tagság a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.
(3) Az egyesület pártoló tagjai egyidejűleg más szervezetnek is lehetnek a tagjai.
(4) Az egyesület tiszteletbeli tagjai lehetnek azok a természetes személyek, jogi személyek, vagy ezek jogi személyiség nélküli szervezetei, akik (amelyek) az egyesület céljaival egyetértenek, továbbá különleges és kiemelkedő tevékenységükkel az egyesület erkölcsi támogatását kifejezik, hírnevét öregbítik.
(5) A tiszteletbeli tagsági viszony keletkezésére irányuló eljárás az elnökség írásbeli indítványára indul, amelyet a közgyűlés elé terjeszt. Az egyesületi tiszteletbeli tagság az elnökség indítványának a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.
(6) Az egyesület tiszteletbeli tagjai egyidejűleg más szervezetnek is lehetnek a tagjai.
(7) A különleges jogállású tagok szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségre nem választhatók.
3. A tag jogai és kötelezettségei
5. §
(1) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.
(2) A tag jogai:
a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b) választhat és választható az egyesület szerveibe és tisztségeibe,
c) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesület szerveinek az egyesületet érintő bármely kérdésben,
d) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
e) az egyesület szervei által hozott, jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozat hatályon kívül helyezését bármely tag kérheti a bíróságtól a határozat tudomására jutásától (vagy attól az időponttól, amikor a határozatról tudomást szerezhetett volna) számított harminc napon belül; a határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével a határozat hatályon kívül helyezése iránt per nem indítható.
(3) A tag kötelezettsége:
a) az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét,
b) az egyesület tagja jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást nem tanúsíthat,
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek,
d) az egyesület vezető szervei határozatainak végrehajtása,
e) a tagdíj fizetése, amennyiben a közgyűlés tagdíjat határoz meg.
4. A különleges jogállású tagok jogai és kötelezettségei
6. §
(1) Pártoló tag az egyesület vezető tisztségviselőjévé nem választható.
(2) A pártoló tag jogai:
a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület szerveinek ülésén,
c) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesület szerveinek az egyesületet érintő bármely kérdésben,
d) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
e) megilletik az egyesületi tag keresetindításra vonatkozó jogai.
(3) A pártoló tag kötelezettségei:
a) az egyesület pártoló tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét,
b) az egyesület pártoló tagja jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást nem tanúsíthat,
c) az egyesület pártoló tagja köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek,
d) az egyesület pártoló tagja az egyesület célkitűzéseit erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti.
7. §
(1) Tiszteletbeli tag az egyesület vezető tisztségviselőjévé nem választható.
(2) A tiszteletbeli tag jogai:
a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület szerveinek ülésén,
c) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesület szerveinek az egyesületet érintő bármely kérdésben,
d) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
e) megilletik az egyesületi tag keresetindításra vonatkozó jogai.
(3) A tiszteletbeli tag kötelezettségei:
a) az egyesület tiszteletbeli tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét,
b) az egyesület tiszteletbeli tagja jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást nem tanúsíthat,
c) az egyesület tiszteletbeli tagja köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek,
d) az egyesület tiszteletbeli tagja az egyesület célkitűzéseit erkölcsi támogatásban részesíti.
5. A tagsági jogviszony megszűnése
8. §
(1) A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével;
b) a tag kizárásával;
c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
d) a tagdíj meg nem fizetése esetén a tagsági jogviszony elnökség általi felmondásával.
(2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tag tagsági jogviszonya a nyilatkozatnak az egyesület képviselőjével történő közlését követő naptól szűnik meg.
9. §
A pártoló tag tagsági jogviszonya megszűnik továbbá a tagsági jogviszony elnökség általi felmondásával, ha a pártoló tag az egyesületnek erkölcsi és anyagi támogatást nem nyújt. A tagsági jogviszony e bekezdés szerinti felmondásáról az elnökség dönt. Az elnökség határozatának meghozatalához a megválasztott elnökségi tagok kétharmadának egybehangzó szavazata szükséges. A határozatot indokolással kell ellátni, amelyből kitűnik a felmondás bizonyítható oka. A pártoló tag tagsági jogviszonya a határozat taggal való közlését követő harminc napos felmondási határidő végével szűnik meg.
10. §
A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya megszűnik továbbá a tagsági jogviszony közgyűlés általi felmondásával, ha a tiszteletbeli tag az egyesületnek erkölcsi támogatást nem nyújt. A tagsági jogviszony e bekezdés szerinti felmondásáról az elnökség javaslatára a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozatát indokolással kell ellátni, amelyből kitűnik a felmondás bizonyítható oka. A pártoló tag tagsági jogviszonya a határozat taggal való közlését követő harminc napos felmondási határidő végével szűnik meg.
6. A fegyelmi eljárás
11. §
Fegyelmi eljárást kell lefolytatni akkor, ha a tag az egyesület Alapszabályát, a közgyűlés, vagy az elnökség határozatát súlyosan, vagy ismételten megsérti, továbbá, ha a tag jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást tanúsít, illetve méltatlan magatartásával az egyesületnek erkölcsi, anyagi kárt okoz, különösen az alapszabály által a tag számára meghatározott kötelezettségek súlyos, vagy ismételt megsértésekor.
12. §
A kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) megrovás,
b) a tagsági jogviszony felfüggesztése,
c) kizárás.
13. §
(1) Fegyelmi vétségre utaló alapos gyanú esetén a fegyelmi eljárást az elnökség indítja meg. Fegyelmi eljárás megindítására bármely tag vagy egyesületi szerv javaslatot tehet az elnökségnek.
(2) A fegyelmi ügyben az elnökség dönt. Az elnökség döntése ellen fellebbezési lehetőség nincs.
(3) A jogerős fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését bármely tag – jogszabályba vagy alapszabályba ütközésre hivatkozással – kérheti a bíróságtól a határozat tudomására jutásától (vagy attól az időponttól, amikor a határozatról tudomást szerezhetett volna) számított harminc napon belül; a határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével a határozat hatályon kívül helyezése iránt per nem indítható.
14. §
(1) A fegyelmi ügyben eljáró egyesületi szerv feladata a tényállás alapos tisztázása, valóságnak megfelelő megállapítása, valamint a fegyelmi felelősséget súlyosbító és enyhítő körülmények figyelembe vétele.
(2) A fegyelmi eljárásban felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz és bizonyíték, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet. A fegyelmi eljárásban csak olyan bizonyítási eszköz alkalmazható, amelynek beszerzését, alkalmazását jogszabály nem tiltja. Az egyesületi tagok kötelesek a bizonyításban közreműködni.
(3) A fegyelmi eljárásban a tagot megilleti a képviselet joga. A tagot a fegyelmi eljárásban a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatalmazás szabályai alapján bármely írásban meghatalmazott cselekvőképes személy képviselheti.
(4) A fegyelmi eljárásban a tagot megilleti a védelem joga, melyet személyesen, illetve képviselője által egyaránt gyakorolhat.
(5) A fegyelmi eljárásban a tagot megilleti az ártatlanság vélelme.
(6) A tag felelősségét – mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban – az egyesületi titkár bizonyítja.
(7) A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. A fegyelmi határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a kiszabott fegyelmi büntetést, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A fegyelmi határozat indokolásának tartalmaznia kell a felelősségre vonás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A fegyelmi határozatot a taggal közölni kell.
(8) Kizárást tartalmazó fegyelmi határozat meghozatalához az azt meghozó egyesületi szerv jelen lévő tagjainak kétharmados szótöbbsége szükséges.
(9) A fegyelmi eljárásban az egyesület eljáró szervei által tartott ülések nyilvánosak. A nyilvánosság a fegyelmi ügy jellege, a tárgyalás rendjének megőrzése, vagy erkölcsi ok miatt – szükséges és arányos mértékben – korlátozható. A tag kizárásáról szóló határozatot abban az esetben is nyilvánosan kell kihirdetni, ha az eljárásban a nyilvánosságot egyébként korlátozták.
(10) A tagnak (érintettnek) címzett értesítés, illetve idézés, vagy más irat abban az esetben tekintendő kézbesítettnek, ha annak átvétele okirattal bizonyítható.
(11) A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az irat “nem kereste” jelzéssel érkezik vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(12) Személyes kézbesítés esetén az iratot kézbesítettnek kell tekinteni a személyes átvétel napján, ha az iratot a tag (érintett) személyesen átvette és az átvételt aláírásával igazolta. Amennyiben a tag (érintett) az irat személyes átvételét szóbeli nyilatkozatával megtagadta, és erről a kézbesítő írásbeli feljegyzést készített, az iratot kézbesítettnek kell tekinteni a személyes kézbesítés megkísérlésének napján.
IV. Az egyesület szervezete
15. §
(1) Az egyesület szervei és tisztségviselői:
a) közgyűlés,
b) elnökség.
(2) Az egyesület első vezető tisztségviselőinek névsorát az Alapszabály 2. melléklete tartalmazza.
7. A egyesület közgyűlése
16. §
(1) A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll.
(2) A közgyűlés az egyesületet érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni.
(3) A közgyűlést a jogszabályban előírt időközönként, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
(4) A közgyűlés helye az egyesület székhelye, vagy az elnökség által a meghívóban megjelölt, a közgyűlés megtartására alkalmas más hely.
(5) A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az elnökségen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
(6) A közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze és vezeti.
(7) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni abban az esetben, ha
a) azt a bíróság elrendeli,
b) a tagok legalább 10%-a, de minimum 3 fő az ok és a cél megjelölésével kéri,
c) azt az elnökség bármely tagja kezdeményezi,
d) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
e) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
f) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
(8) A közgyűlési meghívót a közgyűlés időpontját megelőző olyan időpontban – legalább 8 nappal korábban – kell a tagoknak kézbesíteni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésükre a felkészülésre. A közgyűlési meghívó elektronikus úton (e-mail) is kézbesíthető.
(9) A meghívóban szerepeltetni kell a közgyűlés helyét, időpontját, a napirendi javaslatot, valamint a megismételt közgyűlés tartásának alapszabály szerinti szabályait.
(10) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei az egyesület elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
(11) A napirend kiegészítéséről az elnök dönt. Döntését és a kiegészített napirendet a közgyűléssel a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően ismerteti.
(12) Ha az egyesület elnöke a napirend kiegészítéséről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
17. §
(1) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van.
(2) Az eredeti meghívóban határozatképtelenség esetére a megismételt ülést az eredeti ülés időpontjától számított 30 perccel későbbi időpontra is össze lehet hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül csak akkor határozatképes, ha erre a meghívóban a tagokat előzetesen figyelmeztették.
(3) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) A szavazati jogot csak személyesen lehet gyakorolni. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén a szavazati jogot a tag képviselője gyakorolja.
(5) A szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatokat az ülést vezető elnökségi tag – szükség esetén az elnökség tagjainak segítségével – számolja össze.
(6) A határozati javaslatot a közgyűlés akkor fogadta el, ha a jelenlévő tagok több mint fele igennel szavazott. Minden egyéb esetben a határozati javaslatot a közgyűlés elutasította.
(7) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(8) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
18. §
(1) A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét,
b) időpontját,
c) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
d) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
e) napirendi pontonként az ülésen elhangzottak lényegét,
f) a szavazás számszerű eredményét,
g) a hozott döntéseket,
h) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
i) a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven a megjelentek nevét, lakcímét,
j) a jegyzőkönyv mellékletében a meghívót, valamint annak igazolását, hogy a tagok a meghívót az alapszabályban meghatározott határidőben átvették,
k) a jegyzőkönyv mellékletében az írásbeli előterjesztéseket, különösen az írásban előterjesztett döntési javaslatokat.
(2) A jegyzőkönyvet az egyesületi titkár vezeti.
(3) A közgyűlés üléséről készített jegyzőkönyvet az elnökség tagjai írják alá. A jegyzőkönyvet aláírja továbbá az egyesület tagjai közül egyszerű szótöbbséggel megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő.
(4) A közgyűlés határozatainak kihirdetéséről az egyesületi titkár gondoskodik az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel. Az egyedi, címzett határozatok közléséről az egyesületi titkár gondoskodik.
(5) A közgyűlés jegyzőkönyveibe a betekintést az egyesület székhelyén az egyesületi titkár, vagy az egyesület elnökségi tagja biztosítja.
19. §
(1) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
b) tagdíj megállapítása,
c) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
d) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
e) az éves költségvetés elfogadása,
f) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
j) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
k) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
l) a végelszámoló kijelölése,
m) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) Az alapszabály módosítására a tag és az elnökség tehet javaslatot.
8. A egyesület elnöksége
20. §
(1) A egyesület ügyvezető és képviseleti szerve a 3 tagú elnökség.
(2) Az egyesület elnökét általános, önálló képviseleti jog illeti meg.
(3) Az egyesület jegyzéséhez, az egyesület nevében jognyilatkozatok tételéhez az elnök aláírása szükséges.
(4) Írásbeli pénzügyi kötelezettségvállalásra az egyesület elnöke jogosult.
(5) Az egyesület bankszámlája felett az elnök jogosult rendelkezni.
(6) Az egyesület alelnökét az egyesület elnökével megegyező, általános, önálló képviseleti jog illeti meg.
21. §
(1) Az elnökség tagjait a közgyűlés öt évre választja. Az elnökség tagjai visszahívhatók és tisztségükben újraválaszthatók.
(2) Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.
(3) Az elnökség tagjaival, mint vezető tisztségviselőkkel szembeni összeférhetetlenségi szabályok:
a) az egyesület vezető tisztségviselője az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták;
b) ha az egyesület vezető tisztségviselője jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja; a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell;
c) a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni;
d) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
e) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak;
f) az eltiltás hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő az, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, amennyiben az ítéletben megjelölt tevékenységet az egyesület folytatja;
g) az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
(4) Az elnökség tagjai közül elnököt, alelnököt és egyesületi titkárt választ.
(5) Az elnökség tagjainak jogai különösen:
a) javaslattétel a közgyűlés összehívására, napirendi javaslat felvételére a meghívóba,
b) javaslattétel fegyelmi eljárás megindítására,
c) javaslattétel elnökségi döntésre,
d) javaslattétel elnökségi intézkedésre.
(6) Az elnökség tagjainak feladata különösen:
a) az egyesületi rendezvények szervezése, lebonyolítása,
b) a szükséges eszközök, felszerelések beszerzése,
c) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
d) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
e) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,
f) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
g) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése,
h) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,
i) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
j) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
k) a tagság nyilvántartása,
l) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
m) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
n) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén jogszabály által előírt intézkedések megtétele,
o) a tag felvételéről való döntés.
(7) Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a mandátum lejártával,
b) lemondással,
c) visszahívással,
d) kizárással,
e) elhalálozással.
(8) Az elnökség gondoskodni köteles az egyesületi célok maradéktalan megvalósításáról.
(9) Az elnökség munkáját az elnök vezeti. Az elnök tevékenységét nem munkaviszony keretében látja el.
(10) Az egyesület alelnöke és az egyesületi titkár segítik az elnök és az elnökség tevékenységét, ellátják a feladatkörükkel kapcsolatos operatív végrehajtói feladatokat.
(11) Az egyesület alelnöke az elnök akadályoztatása esetén helyettesíti az egyesület elnökét a közgyűlés és az elnökség ülése összehívásában és vezetésében.
(12) Az egyesületi titkár kötelezettségei:
a) az egyesület működésével kapcsolatos adminisztráció,
b) a határozatok könyvének vezetése a közgyűlés és az elnökség döntéseiről,
c) a tagnyilvántartás vezetése.
(13) Az elnök, az alelnök, valamint az elnökség működési helye az egyesület székhelye, vagy az általuk kijelölt más hely. Az elnökség a működési rendjét maga határozza meg.
(14) Az elnökség üléseinek megoszlását, gyakoriságát úgy kell meghatározni, hogy az alkalmas legyen az egyesület és az elnökség feladatainak ellátására. Az elnökség évente legalább egyszer köteles ülésezni. Az elnökség ülésére az elnök írásbeli meghívóval, a napirend közlésével hívja meg a tagokat.
(15) Határozatképtelenség esetén a megismételt ülést 30 napon belül köteles az elnök összehívni. A megismételt ülésre az elnök írásbeli meghívóval, a napirend közlésével a határozatképtelen ülést követő 30 napon belüli időpontra hívja meg a tagokat.
(16) A meghívót az elnökségi ülés időpontját megelőző olyan időpontban – legalább 8 nappal korábban – kell a tagoknak kézbesíteni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésükre a felkészülésre. A meghívó elektronikus úton (e-mail) is kézbesíthető.
(17) Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség határozatképes, ha az ülésen a tagjainak több mint a fele megjelenik. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
(18) Az elnökség döntéseiben nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A határozatképesség figyelembe vételének megállapításakor ezeket a személyeket figyelmen kívül kell hagyni.
(19) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet, amelynek tartalmára a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv szabályait kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyvet annak hiteléül valamennyi jelenlevő elnökségi tag aláírja.
(20) Az elnökség határozatainak kihirdetéséről az egyesületi titkár gondoskodik az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel. Az egyedi, címzett határozatok közléséről az egyesületi titkár gondoskodik.
(21) Az elnökség jegyzőkönyveibe a betekintést az egyesület székhelyén az egyesületi titkár, vagy az egyesület elnökségi tagja biztosítja.
V. Az egyesület megszűnése
22. §
(1) Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
(2) Az egyesület megszűnik a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános eseteiben, ha:
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti,
feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.
(3) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
VI. Záró rendelkezések
23. §
Jelen alapszabály hatálybalépését az Első Magyar Lovaskocsis Egyesület 2016. december 10-én tartott közgyűlése állapította meg és hagyta jóvá, 5/2016. (XII. 10.) számú határozatával.
Foktő, 2016. december 10.
